Egy békés, csendes falucska életét rázta meg a közelmúltban egy rejtélyes és hátborzongató eset, amely a helyieket máig rettegésben tartja. A falu szélén található régi kút körül évtizedek óta keringenek hátborzongató legendák, de amit a helyi lakosok nemrégiben tapasztaltak, minden korábbi szóbeszédet felülmúlt.
A kút, amelyet már régóta senki sem használt, több mint száz éve áll a falu határában, helytörténeti írások szerint már a középkorban is ott volt. (A falu nevét nem közöljük, a helyeik kérésére, akik attól tartanak, hogy katasztrófaturisták ellepik az addig béksnek számító környket.) Az idő vasfoga megviselte, a köveit benőtte a moha, és a fedelét régóta senki sem nyitotta fel. Azonban néhány héttel ezelőtt egy helyi gazda, Kovács Lajos, különös hangokat hallott, miközben a mezőn dolgozott. „Mintha valaki segítségért kiáltott volna,” mesélte a férfi. „Először azt hittem, hogy csak a szél játszik velem, de a hangok újra és újra visszatértek.”
Kovács úr először nem merte megközelíteni a kutat, de a faluban hamar híre ment a történteknek. Néhány fiatal, köztük Kovács unokája, elhatározta, hogy utánajár a dolognak. Egy éjszaka, mikor a hold fényében megvilágítva sétáltak a kút felé, újra hallották a hátborzongató suttogásokat. „A hang olyan volt, mintha valaki a mélyből beszélne, de a szavakat nem lehetett tisztán kivenni,” mondta az egyik fiatal.
A falu lakói végül elhatározták, hogy segítséget hívnak. Egy régiségekkel foglalkozó szakértőt, Dr. Tóth Ágnest kérték fel, hogy vizsgálja meg a kutat és derítse ki, mi lehet a hangok forrása. Dr. Tóth, miután meghallgatta a helyiek beszámolóit, úgy döntött, hogy kamerákat és speciális mikrofonokat engednek le a kútba, hogy rögzítsék a hangokat.
A felvételek megdöbbentették a szakértőt is. A kút mélyéről valóban hangok hallatszottak, amelyek emberi beszédre emlékeztettek, de szavakat még mindig nem lehetett kivenni. A nyomozás azonban még hátborzongatóbb fordulatot vett, amikor Dr. Tóth felfedezett egy régi, elfeledett helyi történetet, amely szerint a kút építésének idején, valamikor a középkorban, egy fiatal nőt temettek el élve a kút alapjába, egy sötét szertartás részeként.
A falubeliek azonnal összefüggést láttak a régi legenda és a most hallott hangok között. „Talán a nő szelleme kísért a kútban,” suttogták az idősek. A kutatás során végül feltártak egy régi, elfeledett alagutat, amely a kút aljából indult, és egy régi, bedőlt pincébe vezetett. Itt találták meg a szörnyű igazságot: egy csontvázat, amely a modern technika segítségével azonosítva egyértelműen egy fiatal nőé volt, aki a kút építésének idején halt meg. A pince valószínűleg egy régi, középkori eredetű épülethez, egy udvarházhoz tartozott, amelyet az évszázadok során elfeledtek, a romjait pedig elfedte a föld.
A helyi hatóságok azonnal lezárták a környéket, és engedélyt kértek a további feltárásra. Természetesen a sajtó teljes kizárásával. A pince falaira durva szénvonásokkal rajzolt jelek voltak vésve, amelyekről Dr. Tóth megállapította, hogy valószínűleg egy ősi, pogány rítushoz kapcsolódnak. Az egyik sarokban rozsdás láncok lógtak a falról, amelyekről kiderült, hogy valaha egy embert bilincseltek hozzájuk. A helyszínen talált koponyák és további csontok a középkori magyarországi szertartások áldozataira emlékeztettek, de ezek közül egy kitűnt a többiek közül: a fiatal nő csontváza.
A nő maradványai körül különös tárgyakat találtak: egy antik, törött tükröt, amelyen még mindig látható volt a vér rozsdásodott foltja, és egy rongyokba burkolt amulettet, amelyet valószínűleg a halott ujjaira erősítettek. Az amulett egy különös szimbólumot ábrázolt, amelyről Dr. Tóth megállapította, hogy a helyi pogány hiedelmek szerint a túlvilág kapuját nyitotta meg.
A pince közepén egy emelvényen állt egy nagy, faragott kő, amelyet valószínűleg oltárként használtak. Az oltár mellett hamu- és szénnyomokat találtak, jelezve, hogy itt tűz gyulladt, talán éppen a végzetes szertartás során.
Dr. Tóth alaposan tanulmányozta a pincében található leleteket, és végül arra a megállapításra jutott, hogy a fiatal nőt élve, a falhoz láncolva a sorsára hagyták, mint egy sötét rítus áldozatát, amelynek célja a falu védelme vagy egy gonosz szellem kiengesztelése lehetett. A nő szelleme azonban nem talált nyugalmat, és ezért bolyongott a kút mélyén, a világ és a túlvilág között rekedve.
A falu életét örökre megváltoztatta a felfedezés. A helyiek úgy döntöttek, hogy a horrorkutat végleg lezárják, és egy emlékművet emelnek a fiatal nő emlékére, aki több mint egy évszázadon át nyugodott a mélyben, míg végül megtalálták őt. Az emberek azóta is úgy hiszik, hogy a kút hangjai nem mások voltak, mint az ő segélykiáltásai a túlvilágról, amelyek végre meghallgatásra találtak.
Vélemény, hozzászólás?